Kéthónapos orvosi vizit.

Csütörtökön voltunk a kéthónapos oltáson. Rita szegény vigyorgott mindenkire, még amikor megszúrták, akkor is, pár másodperccel később kezdett el szívszaggatóan üvölteni és üvöltött addig, míg magamra nem kötöttem. A doki olyanokat mondott nekem, hogy ihaj. A súlya még mindig kicsi (3500 g), az, hogy mozgékony, csak azt jelenti, hogy feszült, mert keveset eszik. Azt persze döbbenetemben nem mondtam, hogy a mozgékonyság közben vigyorog és gőgicsél, szóval nem épp feszült. Szerencsére az is bennem maradt, hogy a kurva anyád, az. A védőnő korábban azt mondta, oké, hogy 5-6x egy órát szoptatok, most leszúrtak, hogy az túl hosszú, és túl kevés az alkalom. Jól kiakasztottak, valahogy mindig azt érzem, hogy azt sugározzák, hogy inkompetens vagyok. Miután kibőgtem magam, Peti rádumált, hogy hívjak egy szoptatási tanácsadót. Eleve gondolkoztam rajta, hogy kéne, és hétfőn jött is. Hozott egy WHO-s súlygörbét, arra rajzoltuk be az adatokat, ez jó ötlet volt. Szerinte a technikám oké, mutatott egy-két dolgot azért (a bimbóvédő helyes felrakását, kis rásegítést, hogy könnyebben egyen, próbáltunk volna más pózokat, de Rita nem akarta). Szerinte van elég tejem, de fejjek szaporítót minden szoptatás után, hogy hátha ha van némi túlkínálat, akkor nem fárad el annyira az evésben. (Béreltem egy ipari kórházi gépet, az sokkal kevésbé megterhelő, mint amit kölcsön kaptam.)
Jelzem, szerintem továbbra is van, hogy egyszerűen nem éhes, és ezért cseszik enni, csak nyammog, már ha egyáltalán hajlandó nem üvölteni és úgy csinálni, mintha. Továbbá egyszer kelek éjjel, hogy vagy fejjek vagy etessek, ahogy sikerül. 5 óra a max, ami eltelhet a kettő közt. Aztán ne altassam hason, mert így túl mélyen alszik, és nem ébred fel arra, hogy éhes. Háton viszont úgy 10 percet alszik, ha előtte kézben elaltattam… Szóval hason altatok, és zajongok, ha fel kell kelnie. :D Valamint próbáljam meg leszoktatni a cumiról, de szerintem ez sem eszik olyan forrón. Mmint amikor nem muszáj, nem adok neki, de nem hiszem, hogy kész vagyok a folytonos üvöltésre, ha egyszerűen megvonnám. Azt meg úgyis látom, hogy mikor marad éhes. Ja, és persze csakúgy mellre tenni sem tudom, mert csak védővel eszik újabban. (Erre még a tanácsadó sem tudott mit mondani.)
És keresnem kéne egy Dévényest, aki rá is ér fogadni mostanában.
Bonyolult az élet. /legyint